Megérkeztem

Gyors az Asiana Airlines: úgy tűnik errefelé komolyan veszik a díjakat, és nem csak egymás közt osztogatják. Tehát nem véletlen kapták az év repülőtársaságának járó díjat. Most ilyenekbe nem megyek bele, hogy csak szépen öltözött, vékony kóreai csajok voltak a légiutaskísérők (ergo nincsenek buznyák palik) és mindegyik nagyon kedvesen vigyorgott. Érdekes, hogy erre a másfél órás útra saját kisképernyő járt 5 csatornával (persze ebből a CNN volt számomra érthető, de mindegy) plusz hoztak valami szusi jellegű dolgot. Ebbe volt két tekercs, tofu valami öntettel, kis rizs és tészta wasabival meg szójaszósszal plusz valami kis golyó szerű diós süti. Persze mikor kihozták, akkor erőteljesen koncentráltam a mellettem ülőre, hogy mit hogy eszik, mert lövésem se volt mit mire kéne önteni, hova rakjam, milyen sorrendben egyem :) Ja, alap, hogy itt már csak pálcika, de biztos vagyok benne, hogyha nagyon nem bírtam volna vele, akkor adtak volna villát.

Ahogy leszálltam a reptéren jött a nagyon szar rész, 1 órát álltam minimum sorba, hogy beengedjenek. Ujjlenyomat, fénykép a pofiról valami win xp alapú agyon buherált kis képernyős számítógépen. Amúgy maga a procedúra gyors és fájdalommentes, csak ha minimum 100 emberre jut 4 bevándorlási tiszt, akkor picit lassú a dolog. Jelzem, a csomagom megérkezett!!! Mondjuk gondolom ha valaki elhagyta volna, akkor az a Malév+KLM...Bandukolok a vámellenőrzéshez, mely abból állt, hogy csak rákérdezett már, hogy a "HUN" mit takar a passportban. Mondom Hungary, na akkor nagy vigyor, látja tanulói vízum, mondom egy évre jöttem, Osaka University, még nagyobb mosoly, úgyhogy nagy hajbókolás és arigatozás közepette be is engedett táskanyitogatás nélkül. Megjegyzem ez a különbség itt, hogy itt ha magyar nem basztatnak, otthon ha magyar vagy, azért basztatnak...

Reptéren gond nélkül meg is találtam a Nankai vasúttársaságnak jegypénztárát, ahol vettem egy jegyet a rapidra (nem minden bokorban megálló helyjegyes) vonatra. 4 perc múlva már indultunk is. Persze helyjegyes volt, de tudta a franc, hogy melyik szám lenne az ülésem száma a sok közül, szal lehuppantam az első szabad helyre, ahogy azt jó magyar szokás szerint IC-n csináljuk. Nem is volt gond, csak jött a kaller jegyet nézni - ami szintén érdekes, mert szerintem csak az enyémet nézte meg - aztán átültetett a helyemre, mert hogy az 3 sorral előrébb szól :) Megjegyzem, hogy kb. 35%-os telítettség jellemezte a vagont. Na mindegy, a gondok leszálláskor kezdődtek. Tudtam át kell szállni a metróra, meg hogy kell új jegy arra. Bandukolok is szépen, látom van automata, na mondom hajrá. De az istenért se tudtam működésre bírni. Az aszonta adjak bele jegyet és fizessek. De hát jegyet milyet? Nekem nincs jegyem, azért kell az automata. Jó, akkor próbáljunk segítséget kérni. Nyelvtudás nélküli helyi állomásbohóc vs. én. Ő japánul, én angolul (bár mondhattam volna magyarul is, tökmindegy). Hát nem érti, mutogatom nekem metró és Yamada állomás. Hát nem értjük egymást. Na erre kihozott valami papírt, ami ilyen balról japánul szedett kifejezések, jobbról angolul. Na kisütötte mennyit fizessek. Jó, adnám a lét, és pont ott volt a vonatjegyem. Ennek annyira megörült, hogy azt elkérte, mondta nem kell fizetni, menjek a kapuhoz, ott berakta jegyet és vigyorogva továbbmentem. Mondtam fasza, biztos átszálló jegy. Hát de nem, igazából ezek még mindig vasutasok voltak és én még csak itt hagytam el az állomást :DDD Ugye arról van szó, hogyha a vonattal továbbmész mint amire fizettél, akkor itt megfizettetik veled a különbözetet, máskülönben nem tudsz kimenni.
Jó, akkor már láttam a metrólejárót, előtte jegyautomata, vettem rajta 490 jenes jegyet, ahogy Laci tanácsolta, és irány a metró. Na ez is pont 3 perc múlva indult, de jól megijedtem, mert volt itt írva minden. Mellettem ülő öreg tagnak mutatom, hogy nekem Yamada station kell, néz jobbra balra, aszondja jó ez nekem. Jó is volt egyébként, csak hát bennem volt az ideg mint helyi tök idegen ugye. Yamadától taxizás volt felírva, azok is ott álltak szépen sorban. Itt azért van kiszolgálás :) Maga az autó ilyen kocka alakú enyhén a kommunizmus "fekete autóira" hajaz. Sofőr be is pakolta a cuccaimat szépen, bár azért meglepődött a szerintem túlsúlyos poggyászom emelésekor, de elbírt vele. Persze fehér kesztyűben vezetnek itt szigorúan. Bal hátra be is ültetett (otthon ez jobb hátul lenne, csak hát ez jobbkormányos) szépen, ahol ilyen fehér csipkés dologgal be volt borítva az egész üléssor. Lehajtom a kartámlát, mert akkor utazzunk már rendesen, hát elmondanám, hogy fűtött kartámasz volt :) Néztem nagyokat, mert kívülről full gagyi öreg autónak nézett ki. Érkezéskor kifizettem, csávesz kipakolt csomagtartóból, és látta, hogy van 3 lépcsőfok, gyorsan felfutott a nehezebb csomagommal rajta :) Ezt úgy, hogy nem adtam borravalót, mert azt olvastam nem szokás. Ezek szerint itt ez a szolgáltatás jár és kész.

Tehát megérkeztem, egyszer sem tévedtem el és ez tök jó :)